Csata a „Véres Malomnál”, 1944. június 6.
1944. június 6. Nevezetes dátuma a hadtörténetnek és a populáris
kultúrának egyaránt. Ezen a napon indult meg a nyugati szövetségesek
normandiai partraszállása, melyre sokszor tévesen, vagy az egyszerűség
kedvéért D-Day (D-nap) néven hivatkoznak történészek, lelkes amatőrök,
filmesek és videojáték-készítők hadai. A tábornokok és történészek által
is „minden eddiginél nagyobb kombinált hadművelet", „nagy keresztes
hadjárat" névvel illetett OVERLORD hadműveletről, melyben „a
leghatalmasabb harci erő" vett részt, melyet a „két nyugati szövetséges
fel tud sorakoztatni" valóban csak szuperlatívuszokban beszélhetünk.
Tovább a cikkre
Emlékezés Székesfehérvár bombázására
Háborús emlékeim, többségükben
szülőhelyemhez Érdhez kötődnek, de volt másutt megélt félelmetes
epizódja is gyermekéveimnek. Két súlyos bombatámadás érte 1944 őszén az
ősi koronázó várost, Székesfehérvárt, mindkettő borzalmát magam is ott
éltem át. Az országot, és így Érdet is –
1944. március 19-én – megszálló német katonaság, és azok kiemelkedő
haditechnikája, korán felkeltette érdeklődésemet. Mentem hát mindenfelé
községünkben, ahol csak német katonát, járműveiket, és fegyverzetüket
látni lehetett. Volt belőlük sok, különösképpen Ófaluban és Újfaluban.
Csodálatom azonban nem tarthatott sokáig, mert ősszel megkezdődött az
iskola, amit én Székesfehérváron folytattam. Érd, ugyanis az idő tájt
Fejér megyéhez tartozott, s mivel itt akkor még nem volt ilyen
tanintézmény, a diákok egy része valahol bentlakóként végezte középfokú
tanulmányait. Mint magam is fehérváron. A nagyobbak esetleg már vonaton
naponta bejárhattak Budafokra, Budapestre. Tudni kell, hogy abban az
időben nem volt olyan egyszerű a vonatközlekedés kisebb gyerekek
számára, mint az manapság.
Apokaliptikus képek az első világháború pusztításairól
Ritka képeket mutatott be a Daily Mail az első világháború nyugati
frontján történő pusztításról, amely közel 7,5 millió emberéletet
követelt. A világégés nem kímélte a középkori katedrálisokat, az
évszázados fasorokat és a stratégiai pontoknak számító hidakat sem. Az
egyik legnagyobb szenvedést a textiliparáról és virágzó kereskedelméről
híres Ypres városnak kellett kiállnia, amely a háború után
felismerhetetlenné vált. A település kereskedelmi épületei, a középkor
óta nyüzsgő piaca, lenyűgöző székesegyháza, s épületeinek ezrei váltak
romokká. Luxemburg és Belgium elfoglalását követően a front
Franciaország északi területére helyeződött át, ahol hasonló
pusztításokat okozott. A sebek sok helyen máig nem gyógyultak be.
További cikkek:
